Iskolánkban az 1-3. évfolyamon heti 4 alkalommal fél-fél órás idegen nyelvi alapozó foglalkozást tartunk a délutáni idõsávban.
A nyelvi napközi legfõbb célkitûzése az, hogy a délelõtt tanult tananyag fõbb témaköreit a tanulók idegen nyelven is elsajátítsák. Elgondolásunk szerint a már más tantárgyból ismerõs anyag játékos formában történõ megismerése az adott nyelven természetesebbé teszi a nyelvtanulást, s motiválja a tanulókat.
Elsõ osztályban egy körülbelül 1,5- 2 hónapos nyelvi elõkészítés után kezdõdik meg a matematika és az olvasás órák témaköreinek idegen nyelven történõ feldolgozása. Ennek során a tanulók megismerkedhetnek a különféle állatokkal, családtagokkal, iskolai tárgyakkal, irányokkal,színekkel, formákkal, stb. A gyermekek megtanulnak 20-ig számolni, ebben a számkörben összeadni-kivonni. Logikai készletet használva csoportosításokat végzünk forma, szín, nagyság szerint. Mindeközben természetessé válnak a köszönések, kérések, egyszerû kérdések – válaszok használata.
Második osztálytól a matematika mellett a környezetismeret tantárgy fõbb témaköreivel ismerkedünk, így a különbözõ évszakokra jellemzõ gyümölcsökkel, zöldségekkel, az emberi testtel, az egészséges ételekkel, foglalkozásokkal. Matematikai ismereteinket tovább bõvítjük a 100-as számkörig, logikai sorozatokat oldunk meg, a páros-páratlan fogalmával ismerkedünk, csoportosítunk. A tanulók nyelvi készségei is tovább fejlõdnek. Bevezetjük a többes szám fogalmát, a személyes névmásokat. Egyszerûbb állító, tagadó mondatokat fogalmazunk meg, melyek segítségével a tanulók a környezetismereti témákat (pl. egy-egy gyümölcs, zöldség bemutatása) 5-6 mondatban össze tudják foglalni.
Harmadik osztályban az erdők, mezők, vízpartok növényzetével, állatvilágával, az egészséges életmóddal, idõjárással, valamint földrajzi alapismeretekkel foglalkozunk. Matematikából az ezres számkörrel ismerkedünk és az idegen nyelvi tudásszintnek megfelelõ szöveges feladatok megoldását is megkezdjük. Ehhez elengedhetetlen a különféle igék, birtoklás, képesség idegen nyelven történõ kifejezésének elsajátítása. Mindezek ismeretében a tanulók a korábbinál összetettebb módon tudják a különféle környezetismereti témaköröket összefoglalni.
A nyelvi napközi hároméves periódusa alatt nagy hangsúlyt fektetünk egyrészt a különféle nyelvi készségek játékos, változatos fejlesztésére (ezen belül a beszédkészség és a hallás utáni szövegértés elsõdleges szerepet kap), másrészt a szókincs és nyelvi ismeretek bõvítésére a tantárgyi ismeretek idegen nyelvre történõ átültetése során. Ezáltal a nyelvtanulás életszerûvé válik, fejlõdik az idegen nyelven történõ gondolkodás készsége, a gyermekek bátran alkalmazzák elsajátított ismereteiket, s így a tantárgyi tudás és az idegen nyelv tanulása egymást erõsítõ folyamatot alkotnak.
Ezzel a „kétirányú” fejlesztéssel nagymértékben elõkészülnek a tanulók egy magasabb szintû és a kommunikációs készségeket elõtérbe helyezõ nyelvtanulásra.